Biztonság
Dr. Sárosi György: Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
A Hungária Veszélyesáru® Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatója írásában  bemutatja, hogyan alakultak az elmúlt években a veszélyes áruk szállításának folyamatai, adatai az Európai Unióban és Magyarországon, illetve hogy mi várható, mit prognosztizálnak a szakértők ezen a területen. A cikk megjelent a ZÖLD IPAR Magazin 2017. novemberi számában.

 

A MAVESZ 2017. március 23-án Vegyianyag Logisztikai Konferenciát tartott Budapesten, amelyen a veszélyes áru szállítás és raktározás aktuális szabályozási kérdései és gyakorlata, valamint a veszélyes áru logisztika 2020 után várható trendjei és az ezekkel kapcsolatos szabályozói kihívások voltak napirenden. 

A konferencián a következő előadások hangzottak el:

A veszélyes áruk ellenőrzésére vonatkozó új szabályozásról katasztrófavédelmi szemmel                                            Dr. Vass Gyula tű. ezredes, igazgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem / Katasztrófavédelmi Intézet

Veszélyes áruk raktározása a gyakorlatban                                                                                                                              Zeher Balázs ügyvezető igazgató, ADR Logistics Kft.

Az új konténerterminál, intermodalitás – nemzetközi hálózat, Magyarország számára megnyíló lehetőségek               Zahalka Attila, értékesítési vezető, Metrans Csoport

Veszélyes áruk szállítása 2020 után – Jövőkép 2.0. Fel vagyunk készülve?                                                                         Dr. Sárosi György elnökségi tag, MAVESZ

 

A MAVESZ és a BM OKF közötti együttműködési megállapodást írt alá 2016. december 6-án Dr. Góra Zoltán OKF főigazgató és Klement Tibor MAVESZ elnök. 

A megállapodás rögzíti az együttműködés alapelveit, hangsúlyozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek biztonságának elősegítése érdekében kiadott SEVESO III EU irányelv hazai alkalmazásához fűződő közös érdeket. A dokumentum meghatározza továbbá a két szervezet közötti szakmai konzultációk rendszerét, szakértői bizottságot hoz létre a jogszabályok előkészítésének segítésére és a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos kérdések megvitatására, továbbá rögzíti a felek kötelezettségeit a veszélyes áru szállítási balesetek elhárítását segítő  MAVESZ Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) működtetésével kapcsolatban.

A megállapodás szövege.

SEVESO III Irányelv / Vegyipari Riasztási és Információs Központ/ ADR/SQAS 

Veszély vagy kockázat. Mi a különbség?

A hétköznapi életben többféle szót használunk, mikor kockázatról beszélünk és némely ezek közül félrevezető. Ha a vegyi anyagokról van szó, a kockázatot és a veszélyt gyakran felcserélhető fogalomnak tekintik. Az alábbiakban megfogalmazzuk egy CEFIC kiadvány alapján a két kifejezés közti különbséget. Ennek megértése alapvetõ ahhoz, hogy a vegyi anyagok és folyamatok biztonságáról értelmes vitát lehessen folytatni.

Veszély: az a mód, ahogy egy tárgy vagy helyzet károsodást okozhat

Veszély akkor áll fenn, ha egy tárgy (vagy egy anyag) vagy egy helyzet olyan benne rejlő képességgel rendelkezik, mely káros eredményhez vezet. Ilyen veszély (veszélyforrás) lehet a hibás járda, a védőborítás nélküli gép, a jeges úttest, egy tűz, egy robbanás, vagy egy mérgező gáz hirtelen szabadba kerülése.

Expozíció: annak a mértéke, hogy a károsodás valószínű fogadója mennyire lesz kitéve a veszélynek.

A potenciális fogadó jelenléte az adott területen és a veszélyforrástól való távolsága meghatározza a kockázat mértékét. Például, egy tűz, vagy egy robbanás kárt okozhat egy közeli épületben és annak belsejében, vagy a járművekben vagy a berendezésekben, de nem okoz kárt az emberekben, ha az adott időben nincs ember a közelben.

Kockázat: annak az esélye, hogy a károsodás bekövetkezik.

Amint említettük, veszély akkor áll fenn, ha egy tárgy (anyag) vagy helyzet károsodást okozó belső tulajdonsággal bír. De a kockázat annak az eshetősége, hogy ez a károsodás bekövetkezik-e: tehát a kockázat lehet nagy vagy elhanyagolható.

Hétköznapi életünkben körül vagyunk véve kockázatokkal. Folyamatosan értékeljük ezeket a kockázatokat, ilyen vagy olyan módon, tudatosan, vagy automatikusan. Amikor eldöntjük, hogy átmegyünk-e az úton, hogy egészségesen étkezünk-e, vagy hogy miként gondoskodunk a családunkról, mindig a szóban forgó veszélyforrásokat mérjük fel és a kockázatokat értékeljük, mielőtt cselekszünk.

És mivel a mindennapi életünkben vannak kockázatok, ugyanúgy előfordulnak ezek a vállalatok tevékenységeiben is, illetve azokhoz a termékekhez kötve, melyeket a vállalatok előállítanak.

DE: ahhoz hogy a gyakorlatban károsodás lépjen fel, vagy más szóval, hogy az adott esetben legyen kockázat, ahhoz mind a veszélynek, mind a veszélynek való kitettségnek együtt jelen kell lennie. Ha bármelyik hiányzik, nem lép fel kockázat.

Vegyünk egy veszélyes állatot példaként. Ez egy veszélyforrás. Ha az állat szabadon van, a körülötte lévő emberek ki vannak téve ennek a veszélyforrásnak. Tehát fennáll a kockázata, hogy ezeket az embereket az állat megtámadja. Ha azonban ketrecben van, továbbra is ugyanolyan veszélyes, de senki sincs kitéve ennek a veszélynek, tehát nincs kockázat.

Kockázat = veszélyforrás + expozíció (kitettség)

A vegyi anyagok kockázata

Minden anyag méreg, nincs olyan, amelyik ne lenne az. A helyes adagolás különbözteti meg a mérget a gyógyszertől”

Paracelsus (1493-1541)

Kockázatot jelent egy veszélyes vegyi anyag? Ahhoz, hogy kockázat lépjen fel, mind a veszélyforrásnak, mind a veszélyforrásnak való kitettségnek, az expozíciónak egyidejűleg jelen kell lennie.

A vegyi anyagok veszélyessége azt jelenti, hogy ezeknek olyanok a tulajdonságai, hogy képesek káros hatást kifejteni az emberekre vagy a környezetre. A kockázat annak az esélye, hogy ez a hatás fellépjen. Még ha egy vegyi anyag veszélyes tulajdonságokkal is bír, az emberre vagy a környezetre való kockázata rendkívül alacsony, ha a vegyi anyagot biztonságosan kezelik, ellenőrzött körülmények között.

A kockázatbecslés egy vezetői irányítási eszköz annak meghatározására, hogy hogyan és milyen körülmények között léphet fel károsodás. Ahhoz hogy a kockázatot megbecsüljük, mind a veszélyt, mind az expozíciót tekintetbe kell vennünk. Bár számos módszer van a kockázatbecslés végrehajtására, nagyon fontos, hogy a legjobb módszert válasszuk.

A legmegbízhatóbb alap a kockázatbecslés elvégzésére a tiszta tudományos módszer. Egy működőképes és sikeres vegyi anyag politikának ez kell, hogy legyen a sarokköve.

Minden kockázatkezelési döntést a kockázatbecslésre kell alapozni, tekintetbe véve az aktuális felhasználást és az expozíciót. Nem szabad egyedül a vegyi anyagok belső tulajdonságait számba venni.

 

EU SEVESO lll Irányelv hazai alkalmazása

A MAVESZ álláspontja szerint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzését célzó hazai szabályozás lényegesen szigorúbb, mint a közösségi szabályozás, túlmegy az EU SEVESO III írányelvben rögzített elveken és szabályokon. 

Magyarországon több mint 750 üzem tartozik a szabályozás hatálya alá, ami megközelíti a spanyolországi számot. Ugyanakkor a magyar vegyipar termelési értéke nem éri el a spanyol érték tizedét. Míg a versenytársainknál a felső küszöbös üzemek évi ellenőrzöttsége Ausztriában 74 %-os, Németországban 60 %-os, Olaszországban 15 %-os Spanyolországban 63 %-os, az Egyesült Királyságban 75 %-os, Belgiumban 84 %-os volt 2011-ben, addig nálunk évente többször ellenőrzi a hatóság helyi, megyei és az országos szerve a felső küszöbös üzemeket, sokszor ugyanazokat a területeket néhány napos-hetes eltéréssel. Az iparbiztonsági hatóság ilyen mértékű jelenléte szakmailag semmivel sem támasztható alá, így feleslegesen vonja el a társaságok vezetőit és munkatársait az érdemi munkától.

Ez a túlszabályozás nehezen indokolható terhet ró immár nem csak a nagy, hanem a kisebb vegyipari vállalkozásokra is. Ez ellentétes azzal a deklarált kormányzati szándékkal, hogy hazánk a termelő vállalkozásokra kívánja építeni a jövő gazdaságát. Sajnálatos, hogy a SEVESO III hazai alkalmazásának előkészítése során megismert előterjesztés (2013. november) az EU más tagállamait túllicitáló követelményekből eredő problémák orvoslása helyett további szigorításokat tartalmaz, anélkül, hogy azok ténylegesen hozzájárulnának az ipari biztonság növeléséhez.

 

 

Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK)

VERIK – Felelős Gondoskodás – ICE

A Magyar Vegyipari Szövetség tagvállalatai közül sokan 1992-ben csatlakoztak a Felelős Gondoskodás nemzetközi programhoz. Ez a gazdálkodó szervezetek elkötelezettségét igazolja amellett, hogy tevékenységük során minden, tőlük elvárható intézkedést megtesznek a biztonság, az egészség- és környezetvédelem erősítése érdekében a gyárkapun belül és kívül is.

Ennek az elkötelezettségnek egyik fontos megnyilvánulása az európai ICE (Intervention in Chemical Transport Emergencies) program keretében működő magyar Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK) rendszerének önkéntes kiépítése és működtetése.

VERIK – a veszélyes áru logisztika biztonságáért

A magyar vegyipar szervezett formában segíti a veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek, rendkívüli események káros hatásainak megelőzését, illetve csökkentését. Ennek eszköze a VERIK önkéntes működtetése, amely szervesen kiegészíti a nemzeti katasztrófa-megelőzés és elhárítás rendszerét. Nem profitorientált vállalkozás, hanem segítő jellegű szerveződés, amely meglévő szervezetekre és vállalati szakértőkre épül.

Az 1998-as induláskor a  rendszer hét társközpontból áll, amelyek közül a nemzetközi kapcsolattartást a Százhalombattán működő MOLFER VERIK központ látja el. A Dunai Finomító jól szervezett, önálló tűzoltóságához telepített központ 24 órán át fogadja a hazai és külföldi hívásokat egyaránt. Ez a központ ad ma is felvilágítást és tanácsot azon vállalatok által gyártott, vagy használt vegyi anyagokkal kapcsolatosan is, amelyek nem működtetnek folyamatos ügyeletet.

Az indulásnál további hat társközpont szintén nagyobb vegyipari vállalathoz – BorsodChem Rt, Tiszai Vegyi Kombinát Rt, Nitrogénművek Rt, Nitrokémia 2000 Rt, PORÁN Kft, Budapesti Vegyiművek Rt – települt, hatóterületük befedték az egész országot. Időközben a vegyiparban végbement változások miatt kiesett a rendszerből a Nitrokémia 2000 Rt, a Porán Kft és a Budapesti Vegyiművek. Csatlakozott viszont a Vinyl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft és az Eurofoam Kft. Ily módon a baleset helyszínéhez legközelebb fekvő központ segítségével gyors megelőző és elhárító intézkedésekre kerülhet sor. A társközpontok túlnyomó többsége 24 órás ügyeletet tart.

A VERIK központok az általuk gyártott és felhasznált vegyi anyagokkal kapcsolatos segítségnyújtásra készültek fel. A MOL FER VERIK Központ azon túl, hogy saját vegyi anyagaira vonatkozóan mindhárom fokozatú segítségnyújtásra felkészült, egy széles körű információs bázist épített ki.

Ez a folyamatosan bővülő információs rendszer alkalmassá teszi a központot arra, hogy a saját maga által gyártott vagy felhasznált vegyi anyagoknál sokkal több anyaggal kapcsolatosan működjön közre a szállítás során bekövetkező balesetek, rendkívüli események káros következményeinek megelőzésében, csökkentésében.

VERIK központok adatai és elérhetőségei 2016

 

 ADR / SQAS

Dr. Sárosi György:  Veszélyes áruk szállítása a XXI. század második évtizedének elején – ADR 2011

A veszélyes áruk logisztikájának elismert szakértője cikkében az ADR immár hatodik módosításának elvi és gyakorlati kérdéseit vizsgálja.

Mint írja, ” az ADR 2011 -es változásai ismét az ADR egészét érintik. A mintegy 100 oldalnyi szövegmódosítás, mind a kilenc részben több-kevesebb lényegi és apróbb változást eredményez. Vannak teljesen új előírások, melyekkel eddig nem találkozhattunk és vannak olyan változások is, melyek az eddigi előírásokat tovább szigorítják vagy pontosítják, esetlegesen valamilyen korábbi hibát kiküszöbölnek. Sajnos egyre többször fogalmazódik meg a gyakorló szakemberek részéről az, hogy a két évenkénti módosítások túl gyakoriak az új előírások alapos kimunkálásához és annak gyakorlatba történő átültetéshez. A nem kellően átgondolt illetve kimunkált módosításokra sajnos több példa is van.”

A cikkben részben az ADR szerkezeti felépítését követve, részben a változás fontosságát figyelembe véve kerülnek ismertetésre a módosítások. Az ADR A és B Mellékletének módosító előírásait az ENSZ EGB UN ECE/TRANS/WP.15/2042010.03.12-i dokumentuma, illetve annak módosításai, kiegészítései és hibajavításai tartalalmazzák, mely végül 2010. júniusára készült el. Az új ADR 2011.01.01-től hatályos, de 2011.06.30-ig lehetőség van a régi előírások alkalmazására is. Az EU 2010/61/EU diretívája szintén legkésőbb 2011.07.01-től teszi kötelezővé a tagállamok számára az ADR 2011 bevezetését. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is az EU direktíva értelmében legkésőbb 2011.07.01-től kezdődően alkalmazni kell.

Tartálytisztítás