Ágazati társadalmi párbeszéd

EURÓPAI MINIMÁLBÉR – Bizottsági konzultáció

2020. év elején második szakaszába lépett az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel folytatott konzultáció, amelynek célja a tisztességes minimálbér biztosítása valamennyi európai uniós munkavállaló számára.

A 2020. január 14. és február 25. közötti első konzultáció során érkezett válaszok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében.

A minimálbérek egyaránt relevánsak a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban. A megfelelő szintű, és a gazdasági feltételekhez igazodó minimálbér jó eszköz a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára, és hozzájárul mind a foglalkoztatás, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez.

A Bizottságnak nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, sem pedig hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket.

A konzultáció második szakaszára vonatkozó anyag felvázolja, hogy milyen uniós fellépésekkel, és hogyan lenne biztosítható a minimálbérek megfelelő szintje és a munkavállalók általános védelme. Az uniós kezdeményezés a következők megteremtésére irányul:

jól működő kollektív tárgyalások életbe léptetése a bérmegállapítás terén;

• a jogszabályban meghatározott minimálbéreket egyértelmű és stabil kritériumok alapján meghatározó és rendszeresen frissítő nemzeti keretek;
• a szociális partnerek tényleges bevonása a minimálbérek jogszabályi meghatározásába a minimálbér megfelelőségének előmozdítása érdekében;
• a minimálbér ingadozások és mentességek kiküszöbölése vagy korlátozása;
• a minimálbérre vonatkozó nemzeti keretek hatékony alkalmazása, és ellenőrzési mechanizmusok bevezetése.

Az Európai Vegyipari Munkaadók Szövetsége (ECEG) az Európai Bizottság javaslatáról (2020. június)

A Bizottság javaslata ellentmondásos:

• A minimál bér összefügg az adott tagállam gazdasági helyzetével, a   megalapozatlan bérnövekedés negatívan hat a foglalkoztatásra és a vállalatok   versenyképességére.
•  A foglalkoztatotti szegénységnek csak egyik oka az alacsony (minimál) bér;  egyéb okok: részmunkaidős foglalkozás (különösen nem önkéntes döntés   alapján), otthoni munkavégzés alacsony  hatékonysága, önfoglalkoztatás,   eltartottak száma, stb. Alaposabb elemzés szükséges! Az EU jogalkotásnak nincs szerepe a bérek alakítása tekintetében a tagállamokban (a bérkérdések nem tartoznak EU kompetenciába).  Ehelyett indokolt a szociális partnerek képességeinek erősítése a tagállamokban, valamint az alacsonykeresetűek hozzáférésének erősítése a jelenleginél jobban működő oktatási és szakképzési rendszerekhez.