Környezetvédelem

VEGYIPARI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI KONFERENCIA (EGER, 2017. OKTÓBER 11-12.) ELŐADÁSAI

Klement Tibor MAVESZ elnök, a BorsodChem EBK igazgatója
 
Dr Pilz Tamás főosztályvezető, Miniszterelnökség
 
Bibók Zsuzsanna környezetvédelmi szakértő, Földművelésügyi Minisztérium
 
Nagy Balázs ügyvezető igazgató, MOLAR Chemicals Kft.
 
Czékus Miklós, REACH hatósági feladatok koordinátora, Emberi  Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
 
Dr Vargha Márta osztályvezető, Országos Közegészségügyi Intézet (OKI)
 
Beszterczeyné Nagy Adrienn környezetvédelmi szakértő, MOL Petrolkémia Zrt.
 
Jánossy Gábor főtanácsos, OKI 
 
Dr Nemes Csaba főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
 
Kováts-Farkas Réka biztonsági szakértő, Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft.
 
Oláh Péter ügyvezető, EUROCERT Kft.

 

 

VEGYIPARI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI KONFERENCIA (EGER, 2016. OKTÓBER 12-13.) ELŐADÁSAI 

Klement Tibor elnök,  Magyar Vegyipari Szövetség
  
Koczóh Levente András, klímapolitikai referens, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
 
Dr Falusi Rita főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
 
Bibók Zsuzsanna környezetvédelmi szakértő, Földművelésügyi Minisztérium
 
Pankucsi István munkavédelmi vezető, Pajzs 94 Kft.
 
Dr Blazsek István, igazgatósági tag, Nitrogénművek Zrt.
 
Dr Vass Gyula tű. ezredes, szolgálatvezető, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
 
Dr Deim Szilvia, főigazgató-helyettes, Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság
 
Botos Ágnes PhD, ügyvezető, GHS Expert Kft.
 
Dr Nagy Ádám főosztályvezető-helyettes, Nemzetgazdasági Minisztérium
 
Alföldy-Boruss Márk szabályozási ügyek szakértő, MOL Csoport
 
Dr Sárosi György ügyvezető igazgató, Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft 
 
Kovács Tibor ügyvezető igazgató, CNI Kft.

 

A SZÖVETSÉG 2014/2015.ÉVI TEVÉKENYSÉGE ÉS ÁLLÁSFOGLALÁSAI KÖRNYEZETVÉDELMI, KLÍMAVÉDELMI ÉS IPARBIZTONSÁGI KÉRDÉSEKBEN SZAKMAI TÁMOGATÁS KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK REACH/CLP TEVÉKENYSÉGÉHEZ

Az elmúlt év egyik kiemelkedő feladata volt az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) kötött megállapodás alapján a REACH és a CLP rendeletek által előírt feladatoknak a megismeréséhez és teljesítéséhez nyújtott segítség a mikro- kis- és közepes vállalkozások részére. A segítség öt különböző úton jutott el a KKV-khoz.

Készült egy útmutató a biztonsági adatlapok kezelésének és kitöltésének gyakorlati kérdéseiről. A kiadványhoz tartozik két elektronikus fájlmelléklet: az egyik program az anyagok, a másik a keverékek biztonsági adatlapja egyes szakaszainak és alpontjainak kitöltését segíti. A kiadvány és az adatlapok elkészítését segítő elektronikus fájlmellékletek letölthetők a MAVESZ honlapjáról a következő link segítségével: http://mavesz.hu/index.php/hu/reach-clp-szabalyozas

A KKV-k munkáját segítendő 11 alkalommal szerveztünk kétnapos, kis létszámú (12 fős) munkaértekezletet, melyeken összesen 103 szakember – 70 cég képviseletében – kapott általános és személyre szabott segítséget a REACH, a CLP és az egyéb kapcsolódó jogszabályok előírásainak megértéséhez és teljesítéséhez.

12 KKV-nál tartottunk kihelyezett REACH/CLP munkaértekezletet. A helyszíni tanácskozás során igény szerint átnézésre kerültek az irányítási rendszerek, a veszélyes anyagok nyilvántartása, a biztonsági adatlapok, azzal a céllal, hogy azok biztosítják-e a megfelelő információkat a REACH által előírt követelmények teljesítéséhez. Minden alkalommal megnéztük az üzemeket, raktárakat, laborokat, hulladékgyűjtőket. A hiányosságokra felhívtuk a figyelmet, javaslatokat adtunk a korrekciókra. Több cég igényelt helyszíni oktatást a REACH és a CLP cég specifikus elemeinek vonatkozásaiban. A 12 vállalkozásnál megtartott kihelyezett munkaértekezletről utólag készült egy beszámoló, mintegy emlékeztetőül, melyben röviden összefoglaltuk a cég REACH/CLP tevékenységével kapcsolatos tapasztalatainkat, és az esetleges problémák kijavítására tett javaslatainkat.

A biztonsági adatlapok megfelelőségének külső szakértővel való ellenőrzése során húsz vállalkozás igényét tudtuk befogadni összesen 80 db biztonsági adatlap átvizsgálására.

A szakértők írásban rögzítették elfogadó vagy probléma jelző megjegyzéseiket a biztonsági adatlap mind a 16 szakaszára és valamennyi alpontjára vonatkozóan. Általában jelezték a javításra vonatkozó javaslataikat is. Hibátlan biztonsági adatlap nem volt a megvizsgáltak között. Aminek oka valószínűleg az, hogy a cégek eleve azokat a biztonsági adatlapokat küldték átnézésre, melyekkel kapcsolatosan fenntartásaik voltak.

Honlapok üzemeltetésével biztosítjuk a pályázat lezárulta után is a szakmai segítséget. A MAVESZ a REACH hatályba lépése óta üzemelteti a www.reachcentrum.hu honlapot, amelynek aktualizálására is sor került. A honlap minden olyan információt tartalmaz, amely biztosítja a REACH-re vonatkozó általános ismereteket. A telefonos elérhetőségek pedig lehetővé teszik a személyes kapcsolatfelvételt, így a speciális kérdésekre továbbra is választ kapnak az érdeklődők.

A szakmai részletek átadására teljesen új honlapot hoztunk létre, mégpedig külön a REACH- re: http://kgyula3.wix.com/kortvelyessy-gyula#!reach/cihc egy másikat pedig a CLP rendeletre: http://kgyula3.wix.com/kortvelyessy-gyula#!clp/c6x0. Ezeket a honlapokat külső szakértő üzemelteti.

Az EMMI a szakmai és a pénzügyi beszámolót kiválónak minősítette, az elvégzett munkát szakmailag indokoltnak és hasznosnak ítélte.

HAZAI JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS

1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló 219/2011 (X.20.) kormányrendelet módosítása

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X.20.) kormányrendelet módosításához a MAVESZ több fordulóban fogalmazott meg véleményt. Az írásos javaslatok megfogalmazása mellett szóbeli egyeztetésen is részt vettünk. Az egyeztetéseken több javaslatunk elfogadásra került, amiben fontos szerepet játszott, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari és Építésgazdasági Főosztálya is kiállt álláspontunk mellett.

Az egyeztetést követően megjelenő fontosabb pozitív változások:

  • A műszaki megoldások mellett a veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor naprakész nyilvántartással is bizonyítható a tárolóedények és a technológiai berendezések tároló kapacitásának tényleges kihasználtsága.
  • Üzemazonosításnál a jelenlévő veszélyes anyagok maximális mennyiségének meghatározásakor nem az egyes anyagokból tárolható maximális mennyiségeket kell összeadni, hanem a napi készletnyilvántartást kell figyelembe venni. Ezzel elkerülhető, pl. hogy az üzem felső küszöbösnek minősüljön, miközben fizikailag képtelenség, hogy a számított maximális anyagmennyiség egyidejűleg jelen legyen a telephelyen.
  • A kombi terminálok – hasonlóan az EU szabályozáshoz – kikerültek a hazai szabályozás hatálya alól.
  • Az alsó küszöbértékű üzemeket kétévente kötelezően akarták ellenőrizni, sikerült elérni, hogy továbbra is maradjon a háromévenkénti kötelező ellenőrzés.
  • A hatósági utóellenőrzést csak a súlyos hiányosság esetére sikerült visszaszorítani.
  • A folyamatban lévő ügyekre nem kötelező alkalmazni azonnal a módosítás új követelményeit.
  • A társadalmi kockázati szint meghatározásánál be akarták vonni a közterületen, főközlekedési utakon tartózkodókat is, ami az előző számításnál lényegesen rosszabb kockázati szintet eredményezett volna. Sikerült töröltetni.
  • Ígéretet kaptunk arra, hogy az ellenőrzések gyakoriságát ésszerű határokon belül tartják. Ennek érdekében az OKF belső egyeztetéseket folytat a területi szervekkel.
  • Ígéretet kaptunk arra, hogy a sok problémát okozó „üzemzavar” definícióját és a hozzá rendelt bejelentési kötelezettséget a katasztrófa tv. következő módosításánál ésszerűsítjük. Addig is a törvény adta kereteken belül értelmezzük a bejelentendő üzemzavarok körét.
  • A felesleges terhek elkerülése érdekében a vállalkozás eldöntheti, hogy akar-e a biztonsági dokumentációról kivonatot készíteni, vagy nyilatkozik arról, hogy a védett adatot nem tartalmazó BJ és BE teljes körűen nyilvánosságra hozható.
  • Az üzem környezetének, a tervezett fejlesztéseknek a bemutatásához elegendő a rendelkezésre álló adatok felhasználása.
  • A biztonsági jelentésben bemutatandó, a veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó, korábban bekövetkezett súlyos baleseteket illetve üzemzavarokat nem a végtelenségig visszamenőleg kell elemezni, hanem csak a 2002. január 1-jét követő időszaktól.
  • Más hazai szabályozás követelménye alapján készült dokumentummal is bemutatható valamely SEVESO-s előírás teljesülése.

2. Országos Tűzvédelmi Szabályzat

A vegyipar megnyugvással vette tudomásul, hogy az új OTSZ tervezetéből kikerült az a mondat, miszerint a veszélyes üzemek raktáraiban jelző- és oltórendszert kell telepíteni függetlenül attól, hogy ott mit tárolnak.

3. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól

A kormányrendelet előkészítése két éve tart, de még most sem tudták megmondani a tárcánál, hogy mikor várható a kiadása. A tervezettel kapcsolatos véleményünket részletesen kifejtettük, számtalan ponthoz javasoltunk szövegszerű módosításokat. Az egri konferencián a témában elhangzott előadásból úgy tűnt, hogy észrevételeinket a tárca fontolóra vette, és remélhetőleg be is építi a végleges szövegbe.

4. A kémiai biztonságról szóló törvény

A törvény sokadik módosítását tervezik. A vegyipar szerint is szükséges az átfogó módosítás, hiszen a REACH és a CLP rendeletekkel való összhang megteremtése és a párhuzamos követelmények kiküszöbölése alapvető érdekünk. Az előterjesztés azonban az egyszerűsítés és az átláthatóság helyett további követelmények előírásával csak növelte a párhuzamosságokat és a hazai valamint a közösségi jogszabályok közötti diszharmóniát. A vegyipar által megfogalmazott javaslatok és az előterjesztői elképzelések összeegyeztethetetlennek bizonyultak, ezért abban maradtunk, hogy a módosítás előkészítésére hosszabb időre van szükség és előbb az elvekben próbálunk közös nevezőre jutni.

5. Egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014 sz. kormányrendelet

A javaslataink egy része beépítésre került a végleges szövegbe. Ezek közül a legfontosabbak:

A munkahelyi gyűjtőhelyet nem csak a hulladék keletkezésének helyén (ugyanabban a légtérben), hanem bárhol a telephelyen ki lehet alakítani.

  • A munkahelyi gyűjtő- és tároló helyen a hulladék nem csak hulladéktípusonként vagy hulladékfajtánként, hanem a hulladék jellege szerint is elkülöníthető.
  • Az egyes veszélyes hulladékok tárolási edényzetére vonatkozó, nem reális követelmények némileg enyhültek.

6. Munkahelyi kockázatbecslés

A Munkaügyi Hivatal új segédletet dolgozott ki a munkahelyi kockázatbecslés elkészítéséhez. A MAVESZ is részt vett a segédlet véleményezésében. Felhívtuk a figyelmet a jogszabályi változások – REACH, CLP, SEVESO – követésének szükségességére, a fogalmak megfelelő alkalmazására, a veszély és a kockázat fogalmainak egyértelmű szétválasztására. A „Kockázat megszüntetése” kifejezés több helyen is előfordult, kértük ennek korrigálását, hiszen a veszélyes anyagok gyártásából, felhasználásából eredő kockázat nem szüntethető meg, csak elfogadható szintre csökkenthető. A veszélyforrás elvben megszüntethető, ha az adott veszélyes anyagot nem gyártjuk, nem használjuk a jövőben, de ez csak ritkán alkalmazható kockázatkezelési mód.

Észrevételeink, javaslataink egy része beépítésre került a végleges szövegbe.

A segédlet letölthető a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról az alábbi link segítségével:

http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=221

EU JOGSZABÁLYTERVEZETEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS A NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL

1. A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló EU rendelettervezet

Több fordulóban véleményeztük a tervezetet. A vegyipari vélemény bekerült a hivatalos magyar álláspontba. Ennek ellenére több részletében olyan szabályozás született, amely nagyáruházi körülményekre szabott, nem pedig összetett ipari hűtőrendszerekre. Így betartása komoly gondot jelent a vegyipari hűtőrendszerek működtetése során. A legfontosabb problémák: a túlzott szigorúság a betöltési- letöltési veszteségek és a megengedett szivárgások mennyiségét illetően, valamint a jogosultsági és képesítési követelmények. Tervezzük az illetékes tárca megkeresését abból a célból, hogy közösen találjunk megoldást a legégetőbb gyakorlati problémákra.

2. REACH különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) listájának bővítése, a listáról az engedélyezésre kötelezett anyagok kiválasztása; korlátozási javaslatok

Úgy tűnik, nem sikerül az Európai Vegyi Anyag Ügynökséget (ECHA) meggyőzni arról, hogy az igen gyakran csak értelmetlen és felesleges terhet jelentő, az EU vegyipara versenyképességét rontó SVHC lista erőltetett menetű bővítése szakmailag indokolhatatlan, káros folyamat. Tavaly év végén 161 anyag szerepelt a listán, további 175 anyag felvételét már kezdeményezték, és több anyag vonatkozásában van kinyilvánított szándék arra, hogy az SVHC körbe való felvételt elindítsák.

Ezek az anyagok fokozatosan felkerülnek az engedélyköteles anyagok listájára, melyen jelenleg 31 anyag szerepel. Az engedélyezési folyamat költséges és bürokratikus, célja az SVHC-nak minősítet anyagok kiszorítása, valamilyen új anyaggal való helyettesítése. A probléma az, hogy ezek a helyettesítő anyagok igen gyakran nem, vagy csak elméletben léteznek. Ezért ha semmi nem változik ebben a kérdésben, igen nagy káosz alakul ki néhány éven belül.

Észrevételeink részben arra irányultak, hogy a jelöltlista bővítése lassabb legyen, továbbá, hogy az engedélyezési kötelezettség ne terjedjen ki olyan anyagokra, amelyeknek nincs széles körben elérhető, kevésbé veszélyes helyettesítője, hiszen akkor az engedélyezés csak többlet költségeket jelent a vállalkozásoknál anélkül, hogy bármilyen biztonsági hasznot hozna. Egy konkrét anyag esetében – azo-dikarbonamid (ADCA) – a Gazdasági Minisztérium is kikérte a véleményünket, amikor több műanyag feldolgozó cég miniszter úr segítségét kérte. Természetesen támogattuk a cégek vezetői által megfogalmazottakat, nevezetesen, hogy az ADCA mindaddig ne kerüljön át az engedélyköteles anyagok listájára, amíg nincs megfelelő helyettesítője. Az ECHA javasolta az ADCA engedélykötelessé tételét, ám a Bizottság egy éve nem hozott döntést a kérdésben.

KLÍMA ÉS ENERGIA POLITIKA

Levelet írtunk Dr. Györkös Péter nagykövet úrnak kérve a Brüsszeli Állandó Képviselet támogatását abban, hogy a 2030-ra vonatkozó klíma- és energiapolitika kereteivel kapcsolatos magyar álláspont meghatározásakor támogassák javaslatainkat, amelyek közül a legfontosabbak:

  • Az EU szintű célértékek – 40%-os EU szintű GHG csökkentést 1990-hez képest; 27 %-os megújuló energia részesedés; 30 %-os energiahatékonyság növekedés – globális megállapodás eredményétől függően kerüljenek felülvizsgálatra a 2015-ös párizsi csúcstalálkozó előtt.
  • Globális megállapodás hiányában az ETS szektort érintő jogszabályi változtatást részletes hatástanulmány előzze meg, amely értékeli a vállalkozásoknál jelentkező közvetlen és a közvetett költségeket.
  • Az energia intenzív ágazatok versenyképességének megőrzése és a potenciális szénszivárgás megelőzése érdekében reális benchmark értékek kidolgozására, valamint a mindenkori aktuális (nem pedig a történelmi) termelési szintet figyelembe vevő 100%-os térítésmentes allokációra lenne szükség.

Több alkalommal küldtünk levelet az Európai Parlament magyar képviselőinek klímapolitikai témákban. Érvekkel alátámasztva kértük őket, hogy utasítsák el a magyar vegyipar versenyképességét rontó, egyoldalú, szigorításokat tartalmazó EU bizottsági előterjesztéseket.

RÉSZVÉTEL ETS ONLINE KONZULTÁCIÓKBAN

2014-2015-ben is részt vettünk ETS-sel kapcsolatos, a Bizottság által meghirdetett nyilvános konzultációkon. A konzultációk során a szénszivárgás és az ETS rendszer térítésmentes kiosztásának 2020-at követő szabályaival, illetve az ETS irányelv felülvizsgálatával kapcsolatosan volt lehetőségünk véleményt és módosítási javaslatokat megfogalmazni.

Mindkét konzultáció során hangsúlyoztuk, hogy az EU, s benne a magyar vegyipar versenyképességének megőrzése érdekében globális megállapodás hiányában veszélyesek az egyoldalú túlzott vállalások. A szénszivárgás megelőzése érdekében az energia intenzív ágazatok részére fenn kell tartani az ingyenes kvóta biztosítását a jelenleginél reálisabb benchmark szintig. Fontos célként jelöltük meg továbbá a belső piacon belül az azonos feltételek biztosítását pl. az indirekt költségek kompenzálása vagy az ipari kibocsátás- csökkentéssel kapcsolatos technológiák fejlesztése terén. A kiszámíthatóság érdekében hosszútávon érvényes benchmark értékeket, ingyenes kiosztási szabályokat tartunk szükségesnek.

EGRI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI KONFERENCIA 2014

Október 8-9-én rendeztük meg a Mavesz 2014. évi környezetvédelmi és biztonságtechnikai konferenciáját 93 résztvevővel.

Kiváló előadóink voltak: Klement Tibor ; Dr. Blazsek István; Dr. Szőgyényi-Kovács Szabolcs és Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az FM hulladékgazdálkodási szakértői; Dr. H. Nagy Judit a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője; Dr. Nagy Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője; Dr. Deim Szilvia, a REACH illetékes hatóság vezetője; Dr. Vass Gyula az OKF főosztályvezetője; Kerekesné Steindl Zsuzsanna, a BM főosztályvezető- helyettese; Marosvölgyi Nikoletta az ECHA képviseletében; Privóczki Róbert a HVESZ és Fekete-Nagyné Török Judit az Országos Környezetvédelmi Tanács képviseletében.

A napirendre vett aktuális környezetvédelmi, kémiai biztonsági és biztonságtechnikai témakörök átfogóan bemutatták a 2014-ben bekövetkezett, illetve várható jogszabályi és szervezeti változásokat, valamint azok vegyipari hatásait. Nagy hangsúlyt fektettünk a konzultációkra, amelyekre nagy aktivitás volt a jellemző.

IPARBIZTONSÁGI SZAKÉRTŐI NAPOK 2014

November 6-7. között rendeztük meg a már hagyománnyá vált MAVESZ-OKF Iparbiztonsági Szakértői Napokat 60 fő részvételével. A katasztrófavédelem vegyipart érintő témái mellett napirendre kerültek az elfogadás előtt álló új országos tűzvédelmi szabályzat, a kritikus infrastruktúra védelem és a katasztrófavédelem szervezetébe integrálódó vízügyi és vízvédelmi hatóság szervezeti felépítésében és feladataiban bekövetkezett változások.

A szakmai érvek ütköztetésével zajló hatékony vitákban több megállapodás született, elsősorban a súlyos ipari balesetek megelőzéséről szóló kormányrendelet módosítására vonatkozóan, melyek időközben be is kerültek a módosított rendeletbe. A SEVESO III irányelv végrehajtása során tapasztalt gyakorlati problémák egy jelentős része a nem megfelelő törvényi szabályozásból ered, amelyek végleges orvoslása további egyeztetéseket igényel.

FELELŐS GONDOSKODÁS PROGRAM (RESPONSIBLE CARE)

A szükséges adatszolgáltatást a CEFIC és az ICCA felé megtettük. A külső audit feltételeinek megvalósításával az elmúlt évben lehetővé vált a tagvállalataink számára, hogy Felelős Gondoskodás rendszerüket auditáltassák. Az audit egy kérdéskatalógusra, helyszíni szemlére és interjúkra épül, átfogóan felmérve a cég környezetvédelmi, munkabiztonsági, műszaki biztonsági és kémiai biztonsági teljesítményét. Az auditorok nagy tapasztalattal rendelkező ipari szakemberek: Fekete-Nagyné Török Judit, Bihari Gyula, Vigh László és dr. Gáspárné Bada Magda.

Az első auditot a Dunastyrnél végeztük. A társaság Felelős Gondoskodási rendszere kiváló minősítést kapott. A kisebb hiányosságokra az auditorok felhívták a figyelmet és megfogalmazták megoldási javaslataikat is.

VEGYIFEGYVER EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA

2014. december hónapban megbeszélésre került sor az MKEH illetékes vezetője és a MAVESZ vezetése között, amelynek eredményeként a Szövetség vállalta, hogy támogatást nyújt a nemzetközi vegyifegyver egyezmény hazai végrehajtásához, az érintett vállalkozások jelentéstételi kötelezettségének elősegítéséhez a hivatal felhívásainak, értesítéseinek disszeminációjával. Szintén a megállapodás részeként a Mavesz honlapra felkerültek a Hivatal megfelelő részlegének, információinak elérhetőségei.