A járványhelyzetre tekintettel április 29-én online rendes évi Közgyűlést tartottunk, amelyen a MAVESZ 2020/2021. évi tevékenységéről szóló jelentéshez Zsinkó Tibor elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: iparágunk rezisztensek mutatkozott a járványhelyzet előidézte gazdasági visszaeséssel szemben, 2020-ban az iparági nettó árbevétel csökkenés a feldolgozóipari átlagnál jóval kisebb volt, a vegyiparban alkalmazásban állók létszáma bővült, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó keresete közel 30 százalékkal volt magasabb a versenyszféra átlagánál. A MAVESZ soron következő feladatai közül kiemelte a 2021-2030. évekre szóló vegyipari stratégia kidolgozását. Szervezeti kérdésekről szólva rámutatott: a MAVESZ-nak jelenleg 54 tagja van, és keretei között 2 szakszövetség is működik, a taglétszám a kezdetektől folyamatosan bővült, több éve stabilan 50 felett van.

A Közgyűlés a 2021. június 1-től 2025. május 31-ig terjedő időszakra egyhangúan megválasztotta Szabó Csaba István urat a MAVESZ igazgatójának; szintén elfogadta a Szövetség szakmai beszámolóját és költségvetését.

A Közgyűlés a fiatalok vegyipar iránti érdeklődésének felkeltését célzó video vetítésével zárult, amely megtekinthető a Youtube-on, ezen a linken.

A veszélyes áru szállítás aktualitásairól, COVID-19 vonatkozásokról, valamint a MOL Poliol Projekt keretében az EO és PO biztonságos szállítására és kezelésére, az esetleges vészhelyzeti beavatkozásra való felkészülésről, továbbá a Fényeslitkén megvalósuló intermodális terminál projektről és vállalati veszélyes áru logisztikai gyakorlatról hallgathatott meg előadásokat a MAVESZ március 31-i vegyianyag logisztikai webinárán a több mint 50 résztvevő, amely szám jól mutatta a webinár témái iránti érdeklődést.

Az előadások diái letölthetőek az alábbi linkekről:

• Dr. Sárosi György (HVESZ Kft.) – Változások a veszélyes áruk szállításában 2021 – trendek, COVID-19 vonatkozások
• Takács Péter (MOL Nyrt.) – EO és PO vészhelyzeti beavatkozás – felkészülés a biztonságos szállításra és kezelésre
• Tálosi János (EWIL Zrt.) – Intermodális terminál projekt Fényeslitke – a kelet-nyugati vasúti konténerforgalom bővítése
• Fazekas Roland (Liegl & Dachser Kft.) – Jogszabályi változások implementálása a Dachser Chem-Logistics hálózatába

A 2021-2027. közötti uniós fejlesztéspolitikai ciklus hazai terveivel kapcsolatos véleményt és észrevételeket juttatott el Szövetségünk január végén az ITM-hez. A dokumentumban Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéről, a Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív program (VINOP) és a Zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív program (ZIKOP) tervezeteiről ismertetjük szakmai észrevételeinket és javaslatainkat. A dokumentum elérhető innen.

 

Az Európai Bizottság javaslatot tett közzé a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiára a toxikus anyagoktól mentes környezetért (COM (2020) 66) final számú közlemény).

Az októberben közzétett javaslat a Bizottság kinyilvánított szándéka szerint lehetőséget kínál az éghajlatváltozással, a körforgásos gazdasággal, az innovációval, a kereskedelemmel és a digitálizáció előmozdításával foglalkozó európai és tagállami hatóságok számára, hogy szorosabban működjenek együtt a vegyiparral az európai Zöld Megállapodással kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében. Iparágunk a javaslatban megfogalmazott célokkal egyetért, azok megvalósítása hozzájárulhat az EU-27 gazdasági fejlődéséhez, a COVID-19 utáni zöld helyreállításhoz és az EU stratégiai értékláncainak megerősítéséhez.

Szövetségünk véleménye a Bizottság javaslatáról itt olvasható.

A MAVESZ, valamint a kozmetikai és háztartás-vegyipar (KOZMOS) és a hazai festékipar (MAFEOSZ) szakmai szövetségei november 3-án videokonferenciát tartottak a CLP rendelet VIII. Mellékletének módosításáról, az abban foglaltak végrehajtásának kérdéseiről.

A konferencia előadásai letölthetőek az EBK  – Egészségvédelem /Kémiai biztonság (REACH/CLP) menüpontról.

A Magyar Nemzeti Bank megbízásából felmérést végez a Deloitte Zrt. az Európai Unió Fenntartható Finanszírozáshoz tartozó EU taxonómia szabályai kapcsán a hazai vállalatok körében. A felmérés célja megismerni az új típusú, fenntarthatósági forrásbevonási lehetőségekkel (például zöld hitelek, zöld kötvények) kapcsolatos kritériumok vállalati jelentéstételre való felkészültségét, illetve a vállalatok fenntartható finanszírozással kapcsolatos várakozásait, hajlandóságát.

Ennek kapcsán fontos fejlemény, hogy június 18-án az Európai Parlament elfogadta a Taxonómia rendeletet ((EU) 2020/852) és ezzel jogszabályba foglalta az alapelvárásokat arra vonatkozóan, hogy milyen befektetések lesznek fenntarthatónak tekintendőek a jövőben. A következő két évben tervezi a Bizottság lefektetni a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozó határértékéket és részletszabályokat.

A felmérés 18 kérdésből álló, feleletválasztós kérdőív (maximum 10 percet vesz igénybe idejéből). A kitöltés végén megküldi a Deloitte Zrt. Önnek a regisztrált e-mail címére az EU Taxonómia alapjait egy diasor formájában.

A kérdőív elérhetősége

Az Európai Vegyipari Munkaadók Szövetsége (ECEG), amelynek a MAVESZ is tagja, október 28-án nyilatkozatban foglalt állást az Európai Bizottság elégséges európai minimálbérekről előterjesztett irányelv tervezetéről, amelyben hangsúlyozta:

• a tervezet utat nyit a bérmegállapítási mechanizmusokba történő politikai beavatkozás előtt,
• a bérek elszigetelt emelését irányozza elő, ami a termelékenység növelése nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vállalkozásokat, különösen a munkaerő intenzív iparágakban,
• az országos mediánbér 60 százalékos és az országos átlagbér 50 százalékos küszöbértéke „indikatív referenciaként” szolgálna arra nézve, hogy mi a megfelelő minimálbér; az ECEG álláspontja szerint viszont a megfelelő minimálbér megállapítását a nemzeti kollektív bértárgyalásokra és a nemzeti jogalkotókra kell bízni, és az ilyen küszöbök bevezetése nem fogadható el; figyelembe kell venni továbbá, hogy az adózás és a nemzeti társadalombiztosítási szintek befolyásolják a megfelelő bérszintet, és ezek egyike sem tartozik az Unió hatáskörébe.

Összegezve: az európai vegyipari álláspont szerint az irányelv tervezet közvetlenül veszélyezteti a szociális partnerek autonómiáját és kollektív bértárgyalásait, túllépve az EU mandátumán. Habár az irányelvjavaslat utal a COVID-19 által támasztott kihívásokra, nem veszi figyelembe a kezdeményezés vállalkozásokra gyakorolt következményeit, különös tekintettel a vállalatok jelenlegi nehézségeire.

A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar vezetésének javaslata alapján szeptemberben Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért MAVESZ-Díjban részesült Horváth Attila, aki ez évben kitüntetéses oklevelet szerzett vegyészmérnöki mesterszakon vegyipari és folyamatmérnöki specializációval.

Szövetségünk díját minden évben a Pannon Egyetem Mérnöki Karán és a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán végzett, kiemelkedő teljesítményt felmutató egy-egy hallgató kapja.

A KSH augusztusban közzétett adatai szerint a vegyi anyagok és termékek hazai gyártásából származó összes ipari értékesítés 8,8%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, összege közel 780 mrd Ft volt.

A meghatározó súlyú műanyag alapanyagok gyártásából származó nettó árbevétel 10,7 %-os csökkenést mutatott. A műtrágyagyártásból származó ipari értékesítés jelentős mértékben – 8,7 %-kal – nőtt az előző év azonos időszakához képest, és az ebből az ipari tevékenységből származó nettó árbevétel 47,6 mrd Ft összeget ért el az év első felében. A tisztítószerek, testápolási cikkek gyártásából származó nettó árbevétel júniusra megközelítette az előző év azonos időszakának szintjét, több vegyipari alágazatban ugyanakkor az értékesítés volumenindexe 5-20 % között csökkent.

	Ipari tevékenység nettó árbevétele (millió Ft)	Ipari értékesítés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100,0 (százalék)
Vegyi anyagok, termékek	778 207	91,2
Ebből:
szervetlen vegyi alapanyag	20 243	79,9
szerves vegyi alapanyag	83 784	91,0
műtrágya, nitrogénvegyület	47 631	108,7
mezőgazdasági vegyi termék	19 756	94,5
műanyag alapanyag	433 364	89,3
festék, bevonóanyag	36 429	88,4
tisztítószer, testápolási cikk	60 316	99,5
ipari gáz	32 620	82,2

                                                                                         Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis

Második szakaszába lépett az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel folytatott konzultáció, amelynek célja a tisztességes minimálbér biztosítása valamennyi európai uniós munkavállaló számára. A 2020. január 14. és február 25. közötti első konzultáció során érkezett válaszok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében.

A minimálbérek egyaránt relevánsak a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban. A megfelelő szintű, és a gazdasági feltételekhez igazodó minimálbér jó eszköz a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára, és hozzájárul mind a foglalkoztatás, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez.

A Bizottságnak nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, sem pedig hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket.

A konzultáció második szakaszára vonatkozó anyag felvázolja, hogy milyen uniós fellépésekkel, és hogyan lenne biztosítható a minimálbérek megfelelő szintje és a munkavállalók általános védelme. Az uniós kezdeményezés a következők megteremtésére irányul:

• jól működő kollektív tárgyalások életbe léptetése a bérmegállapítás terén;
• a jogszabályban meghatározott minimálbéreket egyértelmű és stabil kritériumok alapján meghatározó és rendszeresen frissítő nemzeti keretek;
• a szociális partnerek tényleges bevonása a minimálbérek jogszabályi meghatározásába a minimálbér megfelelőségének előmozdítása érdekében;
• a minimálbér ingadozások és mentességek kiküszöbölése vagy korlátozása;
• a minimálbérre vonatkozó nemzeti keretek hatékony alkalmazása, és ellenőrzési mechanizmusok bevezetése.

A Bizottság 2020. szeptember 4-ig várja a szociális partnetek válaszait a konzultációban feltett kérdésekre. A Bizottság mérlegeli a jogalkotási és a nem jogalkotási eszközök lehetőségét is, például egy, a munkafeltételekről szóló irányelv megalkotását, vagy egy tanácsi ajánlás megfogalmazását.

 A konzultációval kapcsolatos  EB információk ezen linken találhatók.