MAVESZ Közgyűlés 2021
A járványhelyzetre tekintettel április 29-én online rendes évi Közgyűlést tartottunk, amelyen a MAVESZ 2020/2021. évi tevékenységéről szóló jelentéshez Zsinkó Tibor elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: iparágunk rezisztensek mutatkozott a járványhelyzet előidézte gazdasági visszaeséssel szemben, 2020-ban az iparági nettó árbevétel csökkenés a feldolgozóipari átlagnál jóval kisebb volt, a vegyiparban alkalmazásban állók létszáma bővült, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó keresete közel 30 százalékkal volt magasabb a versenyszféra átlagánál. A MAVESZ soron következő feladatai közül kiemelte a 2021-2030. évekre szóló vegyipari stratégia kidolgozását. Szervezeti kérdésekről szólva rámutatott: a MAVESZ-nak jelenleg 54 tagja van, és keretei között 2 szakszövetség is működik, a taglétszám a kezdetektől folyamatosan bővült, több éve stabilan 50 felett van.
A Közgyűlés a 2021. június 1-től 2025. május 31-ig terjedő időszakra egyhangúan megválasztotta Szabó Csaba István urat a MAVESZ igazgatójának; szintén elfogadta a Szövetség szakmai beszámolóját és költségvetését.
A Közgyűlés a fiatalok vegyipar iránti érdeklődésének felkeltését célzó video vetítésével zárult, amely megtekinthető a Youtube-on, ezen a linken.
MAVESZ vegyianyag logisztikai webinár 2021 03 31
A veszélyes áru szállítás aktualitásairól, COVID-19 vonatkozásokról, valamint a MOL Poliol Projekt keretében az EO és PO biztonságos szállítására és kezelésére, az esetleges vészhelyzeti beavatkozásra való felkészülésről, továbbá a Fényeslitkén megvalósuló intermodális terminál projektről és vállalati veszélyes áru logisztikai gyakorlatról hallgathatott meg előadásokat a MAVESZ március 31-i vegyianyag logisztikai webinárán a több mint 50 résztvevő, amely szám jól mutatta a webinár témái iránti érdeklődést.
Az előadások diái letölthetőek az alábbi linkekről:
Vegyipari vélemény a 2021-2027. közötti fejlesztéspolitikai ciklusról
A 2021-2027. közötti uniós fejlesztéspolitikai ciklus hazai terveivel kapcsolatos véleményt és észrevételeket juttatott el Szövetségünk január végén az ITM-hez. A dokumentumban Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéről, a Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív program (VINOP) és a Zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív program (ZIKOP) tervezeteiről ismertetjük szakmai észrevételeinket és javaslatainkat. A dokumentum elérhető innen.
Európai Bizottság: vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia
Az Európai Bizottság javaslatot tett közzé a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiára a toxikus anyagoktól mentes környezetért (COM (2020) 66) final számú közlemény).
Az októberben közzétett javaslat a Bizottság kinyilvánított szándéka szerint lehetőséget kínál az éghajlatváltozással, a körforgásos gazdasággal, az innovációval, a kereskedelemmel és a digitálizáció előmozdításával foglalkozó európai és tagállami hatóságok számára, hogy szorosabban működjenek együtt a vegyiparral az európai Zöld Megállapodással kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében. Iparágunk a javaslatban megfogalmazott célokkal egyetért, azok megvalósítása hozzájárulhat az EU-27 gazdasági fejlődéséhez, a COVID-19 utáni zöld helyreállításhoz és az EU stratégiai értékláncainak megerősítéséhez.
Szövetségünk véleménye a Bizottság javaslatáról itt olvasható.
CLP Notifikáció Konferencia 2020
A MAVESZ, valamint a kozmetikai és háztartás-vegyipar (KOZMOS) és a hazai festékipar (MAFEOSZ) szakmai szövetségei november 3-án videokonferenciát tartottak a CLP rendelet VIII. Mellékletének módosításáról, az abban foglaltak végrehajtásának kérdéseiről.
A konferencia előadásai letölthetőek az EBK – Egészségvédelem /Kémiai biztonság (REACH/CLP) menüpontról.
Deloitte felmérés
A Magyar Nemzeti Bank megbízásából felmérést végez a Deloitte Zrt. az Európai Unió Fenntartható Finanszírozáshoz tartozó EU taxonómia szabályai kapcsán a hazai vállalatok körében. A felmérés célja megismerni az új típusú, fenntarthatósági forrásbevonási lehetőségekkel (például zöld hitelek, zöld kötvények) kapcsolatos kritériumok vállalati jelentéstételre való felkészültségét, illetve a vállalatok fenntartható finanszírozással kapcsolatos várakozásait, hajlandóságát.
Ennek kapcsán fontos fejlemény, hogy június 18-án az Európai Parlament elfogadta a Taxonómia rendeletet ((EU) 2020/852) és ezzel jogszabályba foglalta az alapelvárásokat arra vonatkozóan, hogy milyen befektetések lesznek fenntarthatónak tekintendőek a jövőben. A következő két évben tervezi a Bizottság lefektetni a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozó határértékéket és részletszabályokat.
A felmérés 18 kérdésből álló, feleletválasztós kérdőív (maximum 10 percet vesz igénybe idejéből). A kitöltés végén megküldi a Deloitte Zrt. Önnek a regisztrált e-mail címére az EU Taxonómia alapjait egy diasor formájában.
A kérdőív elérhetősége
Vegyipari nyilatkozat az európai minimál bérről
Az Európai Vegyipari Munkaadók Szövetsége (ECEG), amelynek a MAVESZ is tagja, október 28-án nyilatkozatban foglalt állást az Európai Bizottság elégséges európai minimálbérekről előterjesztett irányelv tervezetéről, amelyben hangsúlyozta:
- a tervezet utat nyit a bérmegállapítási mechanizmusokba történő politikai beavatkozás előtt,
- a bérek elszigetelt emelését irányozza elő, ami a termelékenység növelése nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vállalkozásokat, különösen a munkaerő intenzív iparágakban,
- az országos mediánbér 60 százalékos és az országos átlagbér 50 százalékos küszöbértéke „indikatív referenciaként” szolgálna arra nézve, hogy mi a megfelelő minimálbér; az ECEG álláspontja szerint viszont a megfelelő minimálbér megállapítását a nemzeti kollektív bértárgyalásokra és a nemzeti jogalkotókra kell bízni, és az ilyen küszöbök bevezetése nem fogadható el; figyelembe kell venni továbbá, hogy az adózás és a nemzeti társadalombiztosítási szintek befolyásolják a megfelelő bérszintet, és ezek egyike sem tartozik az Unió hatáskörébe.
Összegezve: az európai vegyipari álláspont szerint az irányelv tervezet közvetlenül veszélyezteti a szociális partnerek autonómiáját és kollektív bértárgyalásait, túllépve az EU mandátumán. Habár az irányelvjavaslat utal a COVID-19 által támasztott kihívásokra, nem veszi figyelembe a kezdeményezés vállalkozásokra gyakorolt következményeit, különös tekintettel a vállalatok jelenlegi nehézségeire.
MAVESZ-díjjal jutalmazott hallgató a BME-n
A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar vezetésének javaslata alapján szeptemberben Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért MAVESZ-Díjban részesült Horváth Attila, aki ez évben kitüntetéses oklevelet szerzett vegyészmérnöki mesterszakon vegyipari és folyamatmérnöki specializációval.
Szövetségünk díját minden évben a Pannon Egyetem Mérnöki Karán és a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán végzett, kiemelkedő teljesítményt felmutató egy-egy hallgató kapja.
Vegyipari értékesítés 2020. I. félévben: -8,8%
A KSH augusztusban közzétett adatai szerint a vegyi anyagok és termékek hazai gyártásából származó összes ipari értékesítés 8,8%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, összege közel 780 mrd Ft volt.
A meghatározó súlyú műanyag alapanyagok gyártásából származó nettó árbevétel 10,7 %-os csökkenést mutatott. A műtrágyagyártásból származó ipari értékesítés jelentős mértékben – 8,7 %-kal – nőtt az előző év azonos időszakához képest, és az ebből az ipari tevékenységből származó nettó árbevétel 47,6 mrd Ft összeget ért el az év első felében. A tisztítószerek, testápolási cikkek gyártásából származó nettó árbevétel júniusra megközelítette az előző év azonos időszakának szintjét, több vegyipari alágazatban ugyanakkor az értékesítés volumenindexe 5-20 % között csökkent.
|
Ipari tevékenység nettó árbevétele (millió Ft)
|
Ipari értékesítés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100,0 (százalék)
|
Vegyi anyagok, termékek
|
778 207
|
91,2
|
Ebből:
|
|
|
- szervetlen vegyi alapanyag
|
20 243
|
79,9
|
|
83 784
|
91,0
|
- műtrágya, nitrogénvegyület
|
47 631
|
108,7
|
- mezőgazdasági vegyi termék
|
19 756
|
94,5
|
|
433 364
|
89,3
|
|
36 429
|
88,4
|
- tisztítószer, testápolási cikk
|
60 316
|
99,5
|
|
32 620
|
82,2
|
Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis
Tisztességes minimálbér – Európai bizottsági konzultáció
Második szakaszába lépett az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel folytatott konzultáció, amelynek célja a tisztességes minimálbér biztosítása valamennyi európai uniós munkavállaló számára. A 2020. január 14. és február 25. közötti első konzultáció során érkezett válaszok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében.
A minimálbérek egyaránt relevánsak a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban. A megfelelő szintű, és a gazdasági feltételekhez igazodó minimálbér jó eszköz a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára, és hozzájárul mind a foglalkoztatás, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez.
A Bizottságnak nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, sem pedig hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket.
A konzultáció második szakaszára vonatkozó anyag felvázolja, hogy milyen uniós fellépésekkel, és hogyan lenne biztosítható a minimálbérek megfelelő szintje és a munkavállalók általános védelme. Az uniós kezdeményezés a következők megteremtésére irányul:
- jól működő kollektív tárgyalások életbe léptetése a bérmegállapítás terén;
- a jogszabályban meghatározott minimálbéreket egyértelmű és stabil kritériumok alapján meghatározó és rendszeresen frissítő nemzeti keretek;
- a szociális partnerek tényleges bevonása a minimálbérek jogszabályi meghatározásába a minimálbér megfelelőségének előmozdítása érdekében;
- a minimálbér ingadozások és mentességek kiküszöbölése vagy korlátozása;
- a minimálbérre vonatkozó nemzeti keretek hatékony alkalmazása, és ellenőrzési mechanizmusok bevezetése.
A Bizottság 2020. szeptember 4-ig várja a szociális partnetek válaszait a konzultációban feltett kérdésekre. A Bizottság mérlegeli a jogalkotási és a nem jogalkotási eszközök lehetőségét is, például egy, a munkafeltételekről szóló irányelv megalkotását, vagy egy tanácsi ajánlás megfogalmazását.
A konzultációval kapcsolatos EB információk ezen linken találhatók.