Felmérés a Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért MAVESZ-Díjban részesültek  körében-en

2013-2020. között a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon és a Pannon Egyetem Mérnöki Karon vegyészmérnök mesterszakon végzett 15 hallgató részesült a díjban.

Ez év október hónapban emailben felkértük őket, számoljanak be az alábbiakról:

• hogyan alakul a végzés után szakmai pályája, a vegyiparban vagy rokon területen dolgozik-e jelenleg; ha esetleg még nem helyezkedett el, milyen irányban orientálódik,
• milyen – jó vagy kevésbé jó – tapasztalatokat szerzett a pozíció keresés, illetve a munkába állás során,
• további szakmai pályafutása szempontjából perspektivikusnak látja-e jelenlegi pozícióját, és véleménye szerint milyen kihívásoknak kell megfelelni jelenleg a szakmai előrelépés érdekében.

Ehhez hozzáfűztük: bármilyen más észrevételt szívesen látnánk, mivel véleményük segíti munkánkat a szakmai utánpótlással kapcsolatos kérdések jobb megértése és megválaszolása céljából.

Felkérésünkre 11 fő válaszolt (5 BME, 6 PE), a válaszokat az alábbiakban összegezzük.

 Munkába állás során szerzett tapasztalatok

A válaszolók összességében kedvező tapasztalatokról számoltak be, szinte azonnal találtak a végzettségüknek megfelelő pozíciót, többen a termelés irányítás valamilyen szintjén kezdték pályájukat. Visszajelezték azt az általános tapasztalatot, illetve gyakorlatot is, mely szerint az egyetemi tanulmányok megfelelő vagy kifejezetten jó alapokat adtak a pályakezdéshez, de a megszerzett tudást bővíteni kellett az adott munkahellyel, technológiával kapcsolatos, különösen gépészeti és vegyipari műveletekkel kapcsolatos gyakorlati ismeretekkel. A munkahelyek támogatják és bátorítják a pályakezdő mérnökök munkáját.

 Ugyanakkor általánosítható tapasztalat, hogy a munkába állásnál nem a szakmai felkészültség, hanem inkább a kommunikáció, a stressz kezelése, a már fiatalon kisebb csapatok irányításához szükséges alapvető vezetői ismeretek hiánya okozta. Ahogyan az egyik válaszoló megfogalmazta: „Számomra nem a szakmai, hanem az emberi dolgok jelentették a kihívást, amire az egyetemi közeg nem tudott felkészíteni. Pályakezdőként nagyon nehéz volt nekem, hogy mindig mindent maximális teljesíteni akartam… Nem tudtam kezelni megfelelően a stresszt, amikor csoportvezető lettem, akkor nem tudtam nemet mondani az embereimnek, sokszor helyettük is dolgoztam.” Kérdés, hogy az egyetemek érzékelik-e ezt a problémát és nem tartják-e indokoltnak, akár rövid kurzusokkal ilyen vonatkozásban alapismeretekkel felvértezni a fiatal mérnököket.

 Az az igény is kirajzolódott a válaszokból, hogy az egyetemi tanulmányok idején több külső, vállalati előadó iránt lenne érdeklődés. Amint az egyik válaszoló kifejtette: „Az MSc képzés során nagyon szerettem, amikor vendégelőadók jöttek, és 1-1 példán keresztül bemutatták nekünk a napi feladataikat, felmerülő problémákat. Főleg azokat az előadásokat élveztem, amikor ott végzett személyek jöttek vissza hozzánk és elmondták, hogy adott tárgyon/képzésen belül milyen ismereteket tudtak hasznosítani. Mindenképpen több vendégelőadót javasolnék a képzések során, akik az elméleti dolgok gyakorlati hasznát is kiemelik.”

Néhány negatív tapasztalat:

• a felvétel körüli huzavona és szervezetlenség felelős szervezetek (HR) részéről,
• a különböző generációk / különböző munkakörnyezetben dolgozók (üzemi-irodai) közötti kommunikáció, a vállalati (szub-)kultúrából adódó problémák.

 A szakmai pálya perspektivikusságáról

A válaszok ebben a vonatkozásban kivétel nélkül pozitívok.

A szakmai fejlődés és előrelépés tekintetében úgy látják, hogy egy pályakezdőnek a tanulásra való nyitottság az első és legfontosabb tényező, különös tekintettel, például, a digitális megoldások és alkalmazások elterjedésével összefüggésben.  

Ugyanakkor az előrelépés szempontjából kiemelték az idegen nyelvismeret, a nyelvtanulás fontosságát az egyetemeken és végzés után is, ami adott esetben nem csupán foglalkoztatási feltétel, hanem elengedhetetlen a szakmai ismeretek bővítéséhez és a külföldi partnerekkel való kapcsolattartáshoz.

A perspektíva munkahely függőségét is hangsúlyozták, a pálya elején még több lehetőség van váltani, megtalálni a megfelelő pozíciót a vegyészmérnöki szakmán belül.