HOGYAN BIZTOSÍTSUK A MEGFELELŐ SZAKEMBEREKET A VEGYIPAR ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOKHOZ?
A MAVESZ második alkalommal tartotta meg vegyipari szakmai utánpótlás konferenciáját, hangsúlyozva a természettudományos képzés fontosságát az általános iskolától a mérnök képzésig.
A konferencia előadásai letölthetők:
Megnyitó – A szakember utánpótlás biztosításának kihívásai a vegyiparban
Zsinkó Tibor elnök, MAVESZ
A vegyipari utánpótlásképzés alapjai, fókuszban a természettudomány oktatása
Kónya Marianna szakmai igazgatóhelyettes, Debreceni SZC Vegyipari Technikum
Dr. Szalay Luca adjunktus, ELTE TTK Kémiai Intézet, MKE Kémiatanári Szakosztály
Tirpák Zsolt kancellár, Debreceni Szakképzési Centrum, Vegyipar Ágazati Készségtanács (ITM delegált)
Dr. Székely Edit egyetemi docens, dékánhelyettes, BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
Dr. Árpád István elnök, Vegyészmérnökök Integrált Egyesülete
Páratlan négyes – avagy stratégiai modell a vegyészképzés újragondolására Kazincbarcikán
Szabóné Bánfalvi Marianna HR igazgató, BorsodChem Zrt.
FORMÁLJUK EGYÜTT A JÖVŐT ÉS VÁLASZD A VEGYIPART: TEKINTSD MEG VIDEÓNKAT!
MEGÁLLAPODÁS A DEBRECENI EGYETEMMEL – VEGYÉSZMÉRNÖKI TANULMÁNYOKÉRT MAVESZ-DÍJ
A Debreceni Egyetemmel 2021. január hónapban megállapodás jött létre, amely szerint ez évtől az MSc szakon végző vegyészmérnök hallgatók közül a MAVESZ évente egyet-egyet „Kiváló vegyészmérnöki tanulmányokért díjban” fog részesíteni az Egyetem javaslata alapján. Első alkalommal a júliusban tartandó diplomaosztó ünnepségen fogjuk a díjat átadni.
Mint ismeretes, 2013 óta a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán, valamint a Pannon Egyetem Mérnöki Karán végzett fiatal szakembereket részesítünk ebben a MAVESZ-díjban.
Felmérés a Kiváló Vegyészmérnöki Tanulmányokért MAVESZ-Díjban részesültek körében (2020. október)
2013-2020. között a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon és a Pannon Egyetem Mérnöki Karon vegyészmérnök mesterszakon végzett 15 hallgató részesült a díjban.
Ez év október hónapban emailben felkértük őket, számoljanak be az alábbiakról:
- hogyan alakul a végzés után szakmai pályája, a vegyiparban vagy rokon területen dolgozik-e jelenleg; ha esetleg még nem helyezkedett el, milyen irányban orientálódik,
- milyen – jó vagy kevésbé jó – tapasztalatokat szerzett a pozíció keresés, illetve a munkába állás során,
- további szakmai pályafutása szempontjából perspektivikusnak látja-e jelenlegi pozícióját, és véleménye szerint milyen kihívásoknak kell megfelelni jelenleg a szakmai előrelépés érdekében.
Ehhez hozzáfűztük: bármilyen más észrevételt szívesen látnánk, mivel véleményük segíti munkánkat a szakmai utánpótlással kapcsolatos kérdések jobb megértése és megválaszolása céljából.
Felkérésünkre 11 fő válaszolt (5 BME, 6 PE), a válaszokat az alábbiakban összegezzük.
Munkába állás során szerzett tapasztalatok
A válaszolók összességében kedvező tapasztalatokról számoltak be, szinte azonnal találtak a végzettségüknek megfelelő pozíciót, többen a termelés irányítás valamilyen szintjén kezdték pályájukat. Visszajelezték azt az általános tapasztalatot, illetve gyakorlatot is, mely szerint az egyetemi tanulmányok megfelelő vagy kifejezetten jó alapokat adtak a pályakezdéshez, de a megszerzett tudást bővíteni kellett az adott munkahellyel, technológiával kapcsolatos, különösen gépészeti és vegyipari műveletekkel kapcsolatos gyakorlati ismeretekkel. A munkahelyek támogatják és bátorítják a pályakezdő mérnökök munkáját.
Ugyanakkor általánosítható tapasztalat, hogy a munkába állásnál nem a szakmai felkészültség, hanem inkább a kommunikáció, a stressz kezelése, a már fiatalon kisebb csapatok irányításához szükséges alapvető vezetői ismeretek hiánya okozta. Ahogyan az egyik válaszoló megfogalmazta: „Számomra nem a szakmai, hanem az emberi dolgok jelentették a kihívást, amire az egyetemi közeg nem tudott felkészíteni. Pályakezdőként nagyon nehéz volt nekem, hogy mindig mindent maximális teljesíteni akartam… Nem tudtam kezelni megfelelően a stresszt, amikor csoportvezető lettem, akkor nem tudtam nemet mondani az embereimnek, sokszor helyettük is dolgoztam.” Kérdés, hogy az egyetemek érzékelik-e ezt a problémát és nem tartják-e indokoltnak, akár rövid kurzusokkal ilyen vonatkozásban alapismeretekkel felvértezni a fiatal mérnököket.
Az az igény is kirajzolódott a válaszokból, hogy az egyetemi tanulmányok idején több külső, vállalati előadó iránt lenne érdeklődés. Amint az egyik válaszoló kifejtette: „Az MSc képzés során nagyon szerettem, amikor vendégelőadók jöttek, és 1-1 példán keresztül bemutatták nekünk a napi feladataikat, felmerülő problémákat. Főleg azokat az előadásokat élveztem, amikor ott végzett személyek jöttek vissza hozzánk és elmondták, hogy adott tárgyon/képzésen belül milyen ismereteket tudtak hasznosítani. Mindenképpen több vendégelőadót javasolnék a képzések során, akik az elméleti dolgok gyakorlati hasznát is kiemelik.”
Néhány negatív tapasztalat:
- a felvétel körüli huzavona és szervezetlenség felelős szervezetek (HR) részéről,
- a különböző generációk / különböző munkakörnyezetben dolgozók (üzemi-irodai) közötti kommunikáció, a vállalati (szub-)kultúrából adódó problémák.
A szakmai pálya perspektivikusságáról
A válaszok ebben a vonatkozásban kivétel nélkül pozitívok.
A szakmai fejlődés és előrelépés tekintetében úgy látják, hogy egy pályakezdőnek a tanulásra való nyitottság az első és legfontosabb tényező, különös tekintettel, például, a digitális megoldások és alkalmazások elterjedésével összefüggésben.
Ugyanakkor az előrelépés szempontjából kiemelték az idegen nyelvismeret, a nyelvtanulás fontosságát az egyetemeken és végzés után is, ami adott esetben nem csupán foglalkoztatási feltétel, hanem elengedhetetlen a szakmai ismeretek bővítéséhez és a külföldi partnerekkel való kapcsolattartáshoz.
A perspektíva munkahely függőségét is hangsúlyozták, a pálya elején még több lehetőség van váltani, megtalálni a megfelelő pozíciót a vegyészmérnöki szakmán belül.
***********************************
A JÖVŐ SZAKEMBER UTÁNPÓTLÁSA A VEGYIPARBAN címmel konferenciát tartott 2019. május 30-án a MAVESZ a természettudományos képzés fontosságáról az általános iskolától a mérnök képzésig.
A szakképzés és felnőttképzés aktuális kérdései, folyamatban lévő és tervezett állami intézkedések – Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Diákok, pedagógusok, szülők véleménye a mérnök szakmáról – az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség országos kutatásának tapasztalatai – Buri Zsolt műszaki oktatási szakértő, Együtt a Jövő Mérnökeiért SzövetségA duális oktatás és a pályaorientációs stratégia jelentősége egy vegyipari vállalatnál – Dési Viktória üzleti támogatás vezető, MOL Petrolkémiai Zrt.