A MAVESZ gondot fordít arra, hogy tagvállalatait rendszeresen ellássa ipari adatokkal, a nemzetközi és a hazai vegyipar tevékenységét jellemző információkkal. Az adatok hazai elsődleges forrása a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, míg a nemzetközi trendeket az Eurostat adatbázisából, illetve a CEFIC elemzéseiből lehet megismerni.
A MAVESZ-hez beérkező és az általunk gyűjtött információkat összegezzük és összefoglalók formájában tárjuk ezeket tagvállalataink elé. A termelési, értékesítési, foglalkoztatási adatok segítik tagvállalatainkat az ipar trendjeinek követésében, megértésében. Az ipari adatok ismerete hozzájárul a gazdasági döntések meghozatalához.
A magyar adatokon kívül fontos szerepet játszanak a magyar vegyipar működésében a nemzetközi adatsorok, tekintettel arra, hogy iparágunk mélyen beágyazott a világ és elsősorban az Európai Unió vegyiparába. Ezt a tényt leginkább az mutatja meg, hogy a magyar vegyipar termelésének közel kétharmada kerül ki exportra, főként az Unió piacára. Az adatokat éves beszámolónkban, rendszeres hírleveleinkben, illetve honlapunkon keresztül ismerhetik meg az érdekeltek.
VEGYIPARI ÉRTÉKESÍTÉS, FOGLALKOZTATÁS
2020-ban a teljes hazai vegyipari értékesítés – a kőolaj-feldolgozásból, a vegyi anyagok és termékek gyártásából, a gyógyszergyártásból, valamint a gumi- és műanyagtermékek gyártásából származó nettó árbevétel – összege 5594 mrd Ft volt, ami az előző évhez képest összehasonlító árakon 6,7 %-os visszaesést mutat.
Ez az összes hazai feldolgozóipari árbevétel mintegy 17,2 %-át tette ki; a feldolgozóipar belföldi értékesítésének 23,5%-a, az export értékesítések 14,9%-a a vegyipari termékek értékesítéséből származott. Mindkét mutató a vegyipar feldolgozóiparon belüli változatlanul jelentős súlyát mutatja.
A statisztikai csoportosítás szerinti teljes vegyipari spektrumon belül az egyes iparágak nettó árbevétele és volumenindexe 2020-ban az alábbiak szerint alakult:
| Ipari tevékenység összes nettó árbevétele (mrd Ft) | Volumenindex (előző év = 100,0 %) | |
| Kőolajfeldolgozás | 1 085 | 86,6 |
| VEGYI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK GYÁRTÁSA – VEGYIPAR | 1 633 | 98,3 |
| Gyógyszergyártás | 956 | 101,8 |
| Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása | 1 920 | 89,5 |
Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis
A szűkebb értelemben vett vegyiparban (TEÁOR 20) – a vegyi anyagok és termékek gyártása és értékesítése terén – a legnagyobb részarányt változatlanul az alapanyagok képviselik, s e körben is a petrolkémiai ipar által előállított műanyag alapanyagok értékesítéséből származik az iparág összes nettó árbevételének közel 60 százaléka. Emellett szintén – nemzetgazdasági szempontból is – jelentős súllyal van jelen az iparágban a szerves és szervetlen vegyi alapanyagok, a műtrágya és agrokémiai termékek, a festékek és bevonó anyagok, a tisztítószerek, valamint az ipari gáz gyártása.
Kiemelésre kívánkozik a hazai akrilszál alapú szénszálgyártás említése is, amely mintegy 60 mrd Ft nettó árbevétellel az iparág európai piacvezető tényezője, s amely a „nemfém ásványi termék” statisztikai besorolás alá tartozik.
A foglalkoztatás és a keresetek alakulását illetően a jelentés írásakor rendelkezésre álló 2020. I-III. negyedévi adatok szerint a vegyi anyagokat és termékeket gyártó vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma 15350 fő volt (+ 1,8%), a bruttó átlagkeresetek a fizikai dolgozók esetében 13,8, a szellemieknél 10,7 %-kal haladták meg az előző évi azonos időszak kereseteit.
A legmagasabb keresetek a szerves vegyi alapanyag és műanyag alapanyag gyártás területén, a legalacsonyabbak a testápolási cikkek gyártásánál jelentkeztek. Az iparági átlag felett volt a műtrágya és nitrogénvegyületek, az agrokémiai termékek, a festék- és ipari gázgyártás, valamint a tisztítószerek gyártása területén foglalkoztatottak átlagkeresete.
A vegyipart is érintő munkaerőpiaci problémák – a COVID járványból adódó nehézségek mellett – továbbra is jelen voltak:
Az ITM a célzottan fejlesztendő 17 hazai iparág képviselői számára videokonferenciát tartott március 12-én, amelyen György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár felkérte az iparágak képviselőit, a vegyipar esetében a MAVESZ elnökét, ágazati stratégiák elkészítésére, amelyek alapján a minisztérium cselekvési tervet készül benyújtani kormányhoz az év második félévben a most induló hétéves EU fejlesztési ciklus projektjeire, az EU helyreállítási terve és a most induló 7 éves fejlesztési ciklus költségvetése alapján megnyíló források elosztására, illetve felhasználására. Szövetségünk e jelentés lezárásakor indítja az ITM által megadott szempontok szerint a vegyipari stratégia kidolgozását.
Ezt megelőzően kormányzati felkérésre a COVID-19 gazdasági, társadalmi hatásainak mérséklésére, a gazdaság helyreállítására irányuló EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv magyarországi vonatkozásairól adott MAVESZ véleményben rámutattunk: a hazai terv elemei szinte egytől-egyig olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek a járvány előtt, vagy anélkül is időszerűek voltak, tervezett megvalósításukat a pandémia nyomán előállt válság voltaképpen sürgetőbbé tette.
A hazai Partnerségi Megállapodásban és Tervben foglalt általános célkitűzésekkel alapvetően egyet lehet érteni, különösen a csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek térnyerésének támogatásával, a környezetbarát technológiákkal előállított javak arányának növelésével, az innováció kiemelt támogatásával. A magyar vegyipar számos termékével kínál megoldást a klímapolitikai és környezetvédelmi célok megvalósításához. Iparágunk termékei, megoldásai révén fontos tényezője a fenntartható fejlődésnek. Legyen szó akár az energia-takarékosságot, a hőszigetelést, a megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökről, a környezetkímélő járműipari, elektronikai fejlesztésekről vagy a Föld lakosságának élelmezését biztosító mezőgazdasági termelésről, a vegyipar által előállított magas minőségű termékek nélkül ezek a fejlesztések nem lennének megvalósíthatóak.
A magyar vegyipar, mint energia-intenzív iparág számára alapvető feltétel az energiaellátás biztonsága. Fenntarthatósági szempontokból és tagjaink társadalmi felelősségvállalásából is kiindulva rendkívül fontosnak tartjuk az EU klímapolitikai céljainak megvalósítását, a zöld energia hasznosítását, az energiaforrások diverzifikálását.
Az EU 2020-ban meghirdetett hidrogén stratégiája alapján iparágunk fontosnak tartja, hogy mind az európai, mind a hazai szabályozásban érvényesüljenek az alábbi szempontok:
Iparágunk támogatja az emisszió kereskedelmi rendszer (ETS) fenntartását, illetve átalakítását az alábbiak szerint:
Örvendetes, hogy a terv kiemelten kezeli a kkv szektor fejlesztését, amely a vegyipar több területén, mindenekelőtt a speciális és finomkémiai termékek gyártásában jelentős szerepet játszik. A vegyipari tevékenység tőkeigényessége kimagaslóan magas, ez magyarázza a vállalati szerkezetet a vegyiparban: az eszközök 69,1 %-a a nagyvállalatoknál koncentrálódik, 24,8%-a a középvállalatok könyveiben szerepel és mindössze 6,1%-a a mikro- és kisvállalatokéban. A tervben kiemelten kezelt innovációs képességek növelése szempontjából a magyar vegyipari kkv szektor csak akkor képes a jelentős innovátorok közé emelni saját magát, ha az állam hathatós támogatást nyújt ilyen célokra pl. célirányosan megfogalmazott és kiírt pályázatok és egyéb támogató beavatkozások formájában, illetve az azokat alátámasztó iparpolitikai és jogszabályi háttér megteremtésével.
2021. március 23.
A vegyipar értékesítési adatai szakágazatok szerint 2020 (4 fő feletti vállalkozások)
Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis
COVID-19 – A MAGYAR VEGYIPAR REAGÁLÁSA : Közérdekű vállalások, adományok
Tájékoztató kiadvány a MAVESZ és Szakszövetségei tagvállalatainak a járvány elleni védekezés érdekében tett lépéseiről, közérdekű vállalásaikról és adományaikról.
Európai Vegyipari Tanács (CEFIC): Iparágunk reagálása a COVID-19-re
Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA): Tájékoztató a vállalkozásokat érintő határidők kiterjesztéséről – 2020. 05. 04.
CEFIC/McLarty Global COVID19 Tracker Chemical Industry : Általános és vegyipari vonatkozású játványügyi információk – 2020. 09. 03-i állapot
CEFIC: Biocid derogáció országonként – 2020.03.30.
Ipari termelés Magyarországon 2019-ben[1]
2019-ben az előző évhez képest:
Az ipari termelés 5,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi, 3,5%-os növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 5,5, az energiaiparé 1,1, a kis súlyú bányászaté pedig 20,1%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva.
A feldolgozóiparban folyó áron közel 33 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2019-ben. A termelés volumene csupán két hónapban nem haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékű növekedés júliusban volt (12,2%). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül háromban csökkent a termelés volumene, a többiben 1,4 és 14,3% közötti volumenbővülést regisztráltunk. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása 9,8, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,8, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 5,2%-kal nőtt.
Az ipari export 6,3%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál (2018-ban 1,6%-os volumennövekedést mértünk).
A teljes ipari értékesítés 63 %-a, a feldolgozóipari értékesítés 72%-a származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 6,2%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 36%-át képviselő járműgyártás exportvolumene 11,4%-kal bővült (bár az év utolsó két hónapjában már csökkenést mértünk), a második legnagyobb, 16%-ot kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 8,4%-kal emelkedett.
Az ipar belföldi értékesítése 5,3 %-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 6,7%-kal nőtt. A feldolgozóipar belföldi értékesítésének legnagyobb részét, 23%-át adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 2,8%-kal emelkedtek. A második legnagyobb (13%-os) súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának a belföldi eladásai 2019-ben 6,7%-kal bővültek.
Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (10,1%), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,1%).
A MAGYAR VEGYIPAR 2019. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL[2]
2019-ben a teljes hazai vegyipari értékesítés – a kőolaj-feldolgozásból, a vegyi anyagok és termékek gyártásából, a gyógyszergyártásból, valamint a gumi- és műanyagtermékek gyártásából származó nettó árbevétel – összege 7 055 mrd Ft volt, ami az előző évhez képest 8,5 %-os növekedést mutat.
Ez az összes hazai feldolgozóipari árbevétel mintegy ötödét, 19,9 %-ot tette ki; a feldolgozóipar belföldi értékesítésének 21,4%-a, az export értékesítések 16,9%-a a vegyipari termékek értékesítéséből származott. Mindkét mutató a vegyipar feldolgozóiparon belüli változatlanul jelentős súlyát mutatja. A statisztikai csoportosítás szerinti „teljes” vegyipari spektrumon belül az egyes iparágak nettó árbevétele és volumenindexe 2019-ben az alábbiak szerint alakult:
| Ipari tevékenység összes nettó árbevétele (mrd Ft) | Volumenindex (előző év = 100,0 %) | |
| Kőolajfeldolgozás | 1 582 | 100,9 |
| VEGYI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK GYÁRTÁSA – VEGYIPAR | 1 630 | 94,8 |
| Gyógyszergyártás | 915 | 106,2 |
| Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása | 2 928 | 103,0 |
A szűkebb értelemben vett vegyiparban – a vegyi anyagok és termékek gyártása és értékesítése terén – a legnagyobb részarányt az alapanyagok képviselik, s e körben is a petrolkémiai ipar által előállított műanyag alapanyagok értékesítéséből származik az iparág összes nettó árbevételének közel kétharmada. Emellett szintén – nemzetgazdasági szempontból is – jelentős súllyal van jelen az iparágban a szerves és szervetlen vegyi alapanyagok, a műtrágya és agrokémiai termékek, a festékek és bevonó anyagok, a tisztítószerek, valamint az ipari gáz gyártása.
Kiemelésre kívánkozik a hazai akrilszál alapú szénszálgyártás említése is, amely mintegy 60 mrd Ft nettó árbevétellel az iparág európai piacvezető tényezője, s amely a „nemfém ásványi termék” statisztikai besorolás alá tartozik.
VEGYIPARI FOGLALKOZTATÁS
A foglalkoztatás és a keresetek alakulását illetően 2019-ben a vegyipari alkalmazásban állók létszáma 15 ezer fő volt (+ 1%), a bruttó átlagkeresetek a fizikai dolgozók esetében 16,4, a szellemieknél 7,9 %-kal haladták meg az előző évit. Egyes alágazatok között ugyanakkor jelentős eltérések is mutatkoztak.
A vegyipart is érintő munkaerőpiaci problémákról:
A fenti körülményeket figyelembe véve, a MAVESZ még 2018-ban felvette tevékenységei közé a munkaerő utánpótlással kapcsolatos, a fiatalok érdeklődésének felkeltésére irányuló tagvállalati programok támogatását.
A vegyipari társaságoknál érvényesülő bér trend jól tükrözte a munkaerőpiaci helyzethez való alkalmazkodási kényszeren túl a szakképzett munkaerő megtartására való törekvést.
2019-ben az iparági bruttó átlagkeresetek a hazai ipari és nemzetgazdasági átlagot meghaladták, a fizikaiak esetében 27, a szellemiek esetében 20 %-kal voltak magasabbak a feldolgozóipari átlagnál.
A legmagasabb keresetek a műanyag alapanyag gyártás területén, a legalacsonyabbak a testápolási cikkek gyártásánál jelentkeztek. Az iparági átlag felett volt a szerves és szervetlen alapanyagok, a mezőgazdasági vegyi termékek, az ipari gáz gyártás területén foglalkoztatottak átlagkeresete.
A KÖZELJÖVŐ KILÁTÁSAIRÓL
A nemzetgazdaság valamennyi ágában felhasznált termékek előállítójaként a magyar vegyipar növekedési lehetőségeit alapvetően és közvetlenül befolyásolják az általános világgazdasági, európai és hazai gazdasági trendek.
Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) megállapítása szerint az EU tagállamokban működő vegyipari társaságok 2020. év vonatkozásában eleve nem számítottak jelentős fellendülésre. A globális kereskedelmi feszültségek és konfliktusok, a Brexit nyomán előállt helyzet óvatosabbá tették mind a befektetőket, mind a fogyasztókat.
Azonban a világméretű, 2020. év elejétől Európában, így hazánkban is elterjedt koronavírus járvány, illetve az ezzel kapcsolatos óvintézkedések alapvetően felülírták a korábbi, korántsem derűlátó várakozásokat is. E jelentés írásakor a járvány gazdasági-társadalmi következményeit, közép- és hosszútávú hatásait az ipar helyzetének alakulására nem lehet még felmérni.
[1] KSH Tájékoztató: Ipar 2019 (2020.02.12.) alapján
[2] Forrás: A vegyipar 2019. évi termelési és értékesítési adatai, KSH Tájékoztatási Adatbázis / MAVESZ gyűjtés
A munkahelyek digitális átalakulása a vegyiparban (vezetői összefoglaló angol nyelven), PROGNOS AG, 2019. február
Budai Iván, igazgató, MAVESZ: A hazai vegyipar helyzetéről, 2018. december 12. (prezentáció a VDSZ elnökségi ülésén)
Klement Tibor, EBK igazgató, BorsodChem Zrt.: Trump és a Fenntarthatóság
A titándioxid magyarországi felhasználásáról – 2017 – MAVESZ tájékoztató
Halmozott költségbecslés az EU-szintű szabályozások vegyipari hatásáról
Az Európai Bizottság megbízásából készült technopolis jelentés, 2016. április (angol nyelven)
A MAGYAR VEGYIPAR HELYZETE – KOPINT-TÁRKI tanulmány (szerk. Palócz Éva PhD), 2016. november.
Készült a Magyar Vegyipari Szövetség megbízásából.VEGYIPAR MAGYARORSZÁGON – a Magyar Vegyipari Szövetség jubileumi kiadványa a Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából – 2015
1990-2024 MAVESZ All rights reserved | web: Hedi webdesign